Mi lesz a használt ruhákkal?

Ruhát és cipőt vásárolni talán sosem volt még olyan könnyű, mint manapság. A plázák boltjaiban egy mozdulat, az online shopokban egy kattintás – és máris megvan a kívánt darab. A felmérések szerint az európai vásárlók ruháik harminc százalékát mindössze egyetlen alkalommal hordja, ezért pályafutásának nagy részében a szekrényben porosodik, vagy egy idő után egyszerűen kukába…

Fenntartható építőanyagok, könnyű szerkezetek: avagy hogyan építkezzünk?

Sokszor az az ember érzése, hogy amerre csak járunk, építkezésekbe botlunk: manapság sokan vágnak családi házak építésébe, de a városok peremén sorra nőnek ki a földből a társasházak és az irodaházak is, hogy csak néhány épülettípust emeljünk ki. Napjaink építési gyakorlata azonban még jórészt igen szennyező – de talán már nem sokáig. Ebben sokat segíthetnek…

Hogyan vészeljük át a hőséget?

Egy olyan aszályos évben, mint amilyen az idei is, talán nem kell hosszan magyarázni, hogy milyen következményekkel jár a hőhullám a környezetre nézve. De mi a helyzet az emberi szervezettel? A negatív következményeket mi sem kerülhetjük el, mégis sokat tehetünk érte, hogy mérsékeljük ezeket. Tippjeink következnek a kánikula közepén. Ha a hőhullámokra gondolunk, legtöbbünknek talán…

Hazai olíva, lazac, citrom. Felkészül az avokádó?

A klímaváltozás miatt az is megváltozik, amit eszünk. Lehetséges, hogy kiszáradó, esetleg leégő ültetvények, a meleget nehezen bíró fajok, az éghajlathoz jobban alkalmazkodó, könnyedebb étrend jelenti a jövőt – és ezt akár ki is lehet használni. Amikor 2017 januárjában erdőtüzek pusztítottak Abby Rose farmján, földjének minden centimétere leégett. A sok éve aszállyal küzdő Chilében a…

Így védekeznek a klímakatasztrófa és a kánikula ellen a világ városaiban

Felforrósodó betonfelületek, álmatlan éjszakák, csúcsra járatott légkondicionálók. Árvizek, káros sugarak, szennyezett levegő. A városok a világ minden táján szenvednek a globális felmelegedés káros hatásaitól, de vannak olyanok is köztük, akik okosan megkezdték a védekezést. High-tech és olcsó, egyszerű megoldások a világ minden tájáról. A fogalom, amit a jövő városa és a klímaváltozás elleni harc kapcsán…

Egyedül indult a tiszai szemétáradat ellen, egy év alatt több száz teherautónyi szeméttől szabadította meg a Tiszát

Francz Béla hat évvel ezelőtt elment a fiával úszni oda, ahol gyerekként ő is gyakran fürdött. Ekkor vette észre, hogy mekkora a baj a Tiszán, hiszen a gyönyörű természeti környezetben, a folyó partján és a víz színén műanyaghegyek fogadták. Kezdetben egyedül indult a tiszai szemétáradat ellen, később alkalmazottaival már évente több ezer köbméter szeméttől szabadította…

A talajpusztulás katasztrofális méreteket ölt, de létezik megoldás

Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte. Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály…

A verseny a növényeknek is jó: a Miyawaki-erdő a legszennyezettebb levegőjű városokban is csodát tesz

Lassan nincs olyan része a világnak, ahol nem találkozhatunk egy ember alkotta, különös növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Sőt, egy ideje már nekünk sem kell Japánig vagy a világ más részére utazni, ha ilyen erdővel szeretnénk találkozni. De honnan ered ez a módszer, és mi a lényege? Az alábbi cikkben ennek járunk utána. A tavaly, kilencvenhárom…

Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen

Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó…

Babonás hiedelem vagy okos tervezettség? A természetvédelem nem 20. századi találmány, sokkal régebbi, mint gondolnánk

A régi korok embereire, az ősi közösségekre úgy tekintünk, mint akik harmóniában éltek a természettel. De vajon helytálló ez a kép? Őseink minden eszközzel védték a természetet, vagy épp ellenkezőleg, csupán korlátlan erőforrásként tekintettek az erdőkre vagy épp a vizekre? Ezekre a kérdésekre a történettudomány is keresi a választ, és a kutatások alapján biztosan állítható,…